Jó ember volt-e Tímár Mihály? – majd a mesterséges intelligencia megmondja

Mi is az a JókAI lab pontosan?

Az idei Jókai-bicentenárium kapcsán jött az ötlet a Petőfi Kulturális Ügynökségben, hogy ha már ennyire a mindennapjaink része lett a mesterséges intelligencia (MI), illetve a ChatGPT, nem ártana vele Jókai-ügyben is kezdenünk valamit. Annál is inkább, mert Jókai Mór köztudomásúlag nagyon innovatív szemléletű ember volt, aki élénken érdeklődött a műszaki és a természettudományok új felfedezései, a különböző találmányok iránt. Írásaiban nem egyszer be is mutatta ezeket, gondoljunk csak A jövő század regénye című művére; ebben egy olyan science-fictionbe illő világot tár elénk, amelyben központi szerepe van a repülésnek és az aerodromon nevű repülőgépnek. Mindez együtt vezetett a JókAI Lab létrejöttéhez, aminek a lényege, 

Merthogy, hangzik gyakran a kritika, a Jókai-szövegek nagy része ma már több okból is elég nehezen olvasható. Régóta folyik a vita arról is, éppen emiatt nem kellene-e kivenni a műveit a kötelező olvasmányok listájából.

Így van, és ezen a nehezen olvashatóságon tulajdonképpen nem is nagyon lehet csodálkozni. A hosszú tájleírások – például Az arany emberben a Vaskapu-szoros oldalakon át tartó részletezése – valóban egyre kevésbé tudják fenntartani a figyelmet. Régen, amikor nem volt sem rádió, sem televízió, az Instagramról vagy a TikTok-ról nem is beszélve, az embereket szórakoztatta az ilyesmi. Ma viszont, amikor egy félperces videóval meg lehet mutatni, milyen szépen csillog a víz a sziklafalon, a potenciális olvasóközönség, vagyis a diákok körében nem igazán van keletje a hosszadalmas leíró-elmélkedő részekkel megszakított történeteknek.

Vagyis a Jókai-regények tényleg örökre kimenőben vannak a divatból?

Kár lenne, mert a felszín, azaz a nehéznek ítélt szöveg alatt rengeteg fontos és minden korban aktuális mondanivaló van bennük; 

A kérdés egyébként nem új keletű dilemmát takar. Ötven-hatvan évvel ezelőtt ugyanezen oknál fogva dolgozták fel az írásait mozgóképen; akkor a film volt az ezek megértését könnyítő, közvetítő médium, nekünk pedig itt van a mesterséges intelligencia. És ha már így adódott, igenis feladatunk kitalálni, hogyan tud segíteni a XIX. század egyik legnagyobb írójának az újrafelfedezésében.

És hogyan? Nem félő, hogy ha például a gyerekek minden, a művekkel kapcsolatos kérdésükre azonnal választ kapnak, miközben tagadhatatlanul jól szórakoznak mondjuk az AI generálta fotokón, akkor még kevesebb kedvük lesz kézbe venni a könyveket?

A veszély ebből a szempontból is fennáll. De ahogy a filmek sem törölték el a Gutenberg-galaxist, úgy önmagában az MI sem fogja. Ahhoz, hogy valaki jó válaszokat kapjon, a jó kérdéseket kell feltennie; vagyis a dolog háttértudás nélkül hamar kifullad. A JókAI Lab weboldalt ezért úgy állítottuk össze, hogy minél cizelláltabb, végiggondoltabb egy felvetés, annál alaposabb, mélyebb a válasz, amiben akár korábban kevésbé egyértelmű irodalomtörténeti összefüggések és érzelmi kapcsolatrendszerek is feltárulhatnak. Például nekem annak idején nem úgy tanították Az arany embert, hogy a főhős két nőbe is szerelmes, és ebből adódik a legnagyobb konfliktusa, a ChatGPT viszont a mű kapcsán szinte elsőként hívja fel erre a figyelmet. És ez a lényeg; 

Ráadásul nem csak a diákok, a pedagógusok számára is hasznos lehet, hiszen a segítségével néhány mozdulattal összeállíthatnak egy, a Jókai-univerzumhoz kapcsolódó kvízt vagy ötleteket meríthetnek interaktív órai feladatokra – ezekre is adtunk egy sor példát. Sőt, még a tudományos kutatásokban is felhasználható, hiszen könnyen és gyorsan fogalmazhatók meg új hipotézisek általa.

Mindez egyszerre hangzik izgalmasan és veszélyesen, hiszen az látszik körvonalazódni, hogy a gép egyre több területen remekül tudja pótolni az embert.

Az első és legfontosabb e tekintetben annak megértése, hogy az MI nem emberi, hanem gépek által, leegyszerűsítve a betáplált adatokból összerakott intelligencia, ezért máshogy is működik, „gondolkodik”, mint mi. Néha meglepően okos, máskor a legegyszerűbb dolgokra sem képes. A ChatGPT magától nem képes összeadni, erre külön meg kell tanítani, hiszen nyelvi és nem matematikai modell. Nem tudjuk, és az agykutatás nem is ígéri, hogy a következő száz évben tudni fogjuk, az emberi agy nyolcmilliárd sejtjének minimum nyolcvanmilliárd kapcsolódásában hogyan alakul ki az,  hogy vannak érzelmeink, öntudatunk. Tehát ezt nem is tudjuk lemásolni,  az MI nem az agy működését utánozza, hanem egy nagyon fejlett statisztikai modell, amelyik tudja, hogy milyen szavak következnek egymás után jó eséllyel.  A mesterséges intelligencia nem barát és nem versenytárs.

Akkor micsoda?

Segítség. A használatát meg kell tanítanunk a gyerekeinknek, hiszen az teljesen egyértelmű, hogy ők ebben az MI-alapú világban fognak felnőni. Nem véletlen, hogy a Vatikán is már negyven éve foglalkozik  mesterségesintelligencia-kutatással. Ennek egyik vezéregyénisége éppen egy magyar származású bencés szerzetes, tudománytörténész, Jáki Szaniszló volt, aki több könyvet és tanulmányt is írt a témában. A Pannonhalmi Főapátság és a Magyar Diplomácia Akadémia által létrehozott Jáki Szaniszló Társaság pedig az ő nyomdokain járva nemrégiben csatlakozott a Vatikán Római felhívás nevű kezdeményezéséhez; ennek lényege az MI etikus használatára való törekvések erősítése. 

Azaz a technológiának mindenkoron az embert kell szolgálnia, és nem fordítva?

Pontosan. Nem győzhet le és gyűrhet maga alá minket. Ebben a szellemben raktuk mi is össze a JókAI Labot, és biztató, hogy az eddigi iskolai visszajelzések elég pozitívak voltak a gyerekek és a tanárok részéről is.

Akkor hamarosan jöhet a Petőfi vagy az Ady Lab?

Akár. De van egy ennél nagyobb víziónk is.

Micsoda?

A Nemzeti Digitális Értéktár létrehozása. Az elmúlt húsz-harminc évben nagyon sok digitális tartalom született Magyarországon különböző projektekben különböző szemléletekkel, ám ezeket ma még, éppen a sokféleségük miatt nehéz integrálni. A mesterséges intelligenciának köszönhetően viszont e rendszerek viszonylag könnyen összeköthetőek lennének egyetlen helyen, és a felvetett kérdésekre könnyen és gyorsan kapnánk egységes válaszokat. A prototípus már megszületett, ez a hamarosan élesedő Magyar Popkulturális Értéktár, ami tulajdonképpen egy hatalmas adatbázis a hazai popkultúra elmúlt hatvan évéből hetvennapnyi videóval, rengeteg koncertfelvétellel, írásos szövegekkel, interjúkkal stb. Innentől csupán egy lépés a hasonló felületek létrehozása, minden egyes esetben a felhasználót, azaz a kíváncsi embert a középpontba állítva.

Nyitókép: Nyírő András a tavalyi AI Summit techkonferencián a Néprajzi Múzeumban. (Facebook)